A fogadott diákok az alábbi programokon vehettek részt:

Az egy helyről érkezettek egy osztályba kerültek 10. vagy 11. évfolyamon. Az osztályok nagy szeretettel fogadták a diákokat és segítették a bekapcsolódásukat az itteni iskolai életbe.

8 cserediák családoknál lakott, míg ketten hétközben a diákotthonban voltak, hétvégén pedig őket is egy család fogadta.

Délelőttönként részt vettek a tanórákon, délutánonként pedig volt egy-egy külön program számukra.

A játékos városnézés alkalmával Miskolc belvárosában tehettek egy sétát, olyan helyszíneken megfordulva, amelyek kötődnek iskolánk névadójához, Lévay Józsefhez. Egy térképpel, útmutatóval és rejtvénnyel felszerelkezve 2-4 fős csapatokban barangolták be a belvárost.

Tabuk nélkül címmel a presbiterek és néhány 12.A-s lány délutáni ismerkedős programot szerveztek, melyen a cserediákok és lévays diákok is részt vehettek. Nagyon érdekes témákban folytak a beszélgetések, minden résztvevő megismerkedett így 6-7 másik diákkal.

Csütörtökön egész napos kirándulást szerveztünk Szerencs – Sárospatakra a 10 cserediák, 7 lévays diák és 2 kísérő felnőtt (Domahidiné Darab Ágnes iskolalelkész és Kovács Gabriella programszervező) részvételével. Először a nagymúltú szerencsi református templomot és benne Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és neje földi maradványait tekintettük meg Balázs Pál lelkipásztor kalauzolásával. Innen Sárospatakra érkezve a Református Kollégium múzeumába és nagykönyvtárába látogattunk el. Majd rövid belvárosi sétát tettünk, közben kis pihenőt téve egy cukrászdában. Délután várlátogatás volt a program.

Pénteken igazgató úr is megismerkedett a határon túli diákokkal egy pizzázással egybekötött beszélgetés során.

A hétvégét a cserediákok a fogadó családokkal töltötték.

A cserediákok körbejárhatták az iskolánk épületét is, megtekintve néhány különlegesebb helyszínt, mint például a labor, a díszterem, a Lévay-szoba, a könyvtár, a stúdió, a digitális közösségi labor, az uszoda.

Március 14-én tartottuk az 1848-as forradalomra való megemlékezésünket az egész iskola részvételével. Az ünnepség után szomorú búcsút vettünk és a cserediákok elindultak haza.

Néhány gondolat a határon túli cserediákoktól:

A cserediák program keretén belül betekintést nyerhettem a Lévay József Református Gimnázium mindennapjaiba és tanítási programjába. Az órákon való részvétel új tapasztalatokkal gazdagított.

Egy nagyon kedves és jószívű családot ismerhettem meg, valamint életre szóló barátságokat köthettem. Lehetőségem volt gyönyörű helyekre ellátogatni és felejthetetlen élményeket szerezni. A Miskolcon eltöltött több mint egy hét után örökre szóló emlékekkel érkeztem haza.

Lázár Barbara - Szatmárnémeti

Részesei lehetünk egy teljesen eltérő rendszernek. Megismerhettünk új embereket, kicsit úgy éreztük magunkat, mint a filmekben, mikor cserediáknak jelentkezik valaki. Egy igazán barátságos és összetartó közösség tagjai lehettünk ez alatt az idő alatt.

Kulcsár Zsófia - Zilah

Beszámolók a lévays diákoktól:

Én Szatmárnémetibe utaztam 3 lévays társammal, ahol 9 napot töltöttünk el. Ezidő alatt sok új barátot szereztem és gyönyörű helyeket volt lehetőségem megnézni. Ilyen például Koltó ( ahol Petőfi Sándor töltötte mézes heteit) vagy a Nagykárolyi kastély. A Szatmárnémeti Református Gimnázium végzőseinek pont ezen a héten volt a szalagtűzője, aminek az előkészületét is láthattam. Továbbá a fogadó diákkal is hamar egymásra találtunk és sok közös programot csináltunk. Összességében sok új szóval, új barátokkal és maradandó emlékekkel jöttem haza, amiért nagyon hálás vagyok. 

Gergely Zsófi

Cserediák program keretében ellátogathattam Nagyváradra, ahol egy összetartó kis közösséget ismerhettem meg. Programok keretében ellátogathattam Sonkolyosra egy barlangba, ahol denevéreket láthattunk, és ha nem vigyáztunk le is fejelhettük őket, de senki sem szerette volna felébreszteni a barlang lakóit. A 11. B osztály minden óráján részt vettem, majd a nap végen a kollégiumban volt a szállásunk társammal, akit a 10.B osztályba tettek. Hétvégen egyik "osztálytársam" fogadott be minket, aki nagyon jó programokat szervezett nekünk, csak annyi gond volt, hogy allergiás vagyok a macskákra így nem tudtam élvezni annyira cicája, Sanyi játékos természetét, aki hiába jött hozzám várva, hogy játszok vele. Összességében élveztem a cserediák programot, de őszintén megvallva inkább maradok a megszokott környezetemben.

Bíró Mirjam

Amikor az iskolánkban a Lévay József Református Gimnáziumban és Diákotthonban bejelentették a cserediák program lehetőségét, mindenki nagyon izgatott lett.

Különösen megörültünk human osztály tanulóiként, hogy abba a városba tanulhatunk egy kis ideig, ahol Ady Endre is végezte a tanulmányait.

Reggel frissen és izgatottan érkeztünk Nagyváradra, ahonnan az iskola lelkészével, Nagy Csongorral folytattuk az utunkat. Az első állomásunk Zilah volt, azon belül a Zilahi Református Wesselényi Líceum, ahol az igazgató úr, Bara Lajos István szívéjes fogadtatásában vehettünk részt. Ezután megismertük a szállásadónkat Erdei Zsanettet, akivel később jó barátságot kötöttünk. Nem sokkal később elindultunk az iskolából, Zsanettal es nővérével, Helenával, akik az első perctől fogva családias hangulattal fogadtak minket. Megérkezésünk után megismerkedtünk a család többi tagjával és a faluval.

Kedden megismerkedtünk az új osztállyal, ahol kedves arcok fogadtak. Illetve a nap további részében az új osztályfőnökünk Bara Erzsébet bemutatta az iskolát és annak történelmét. Ezen kívül ezen a napon fedeztük fel Zilah látnivalóit, mint például a Belvárosi Református templomot. Az új iskolaépület építését, a híres Ady Endre Líceumot, és a város főterét, ahol láttuk a Wesselényi-szobrot és a Városházát.

Szerdán a születésnapom napján az egész napot az iskolában töltöttük, ahol megismerhettük a román tanítás formáját.

Születésnapom alkalmából szeretetteljes fogattatásban részesültem az osztályfőnök és az osztály részéről is. Megható pillanat volt, mikor közösen a délutáni ismerkedésen elénekelték számomra a boldog születésnapot című dalt gitár kíséretében. Az iskolából való hazatérésünk után nagy meglepetés várt bennünket, hiszen felköszöntöttek minket. Tortával, dallal és ajándékokkal vártak minket.

Csütörtökön felfedeztük Kolozsvárt, besétáltuk az Óvár középkori emlékekkel teli, apró utcáit, láthattuk Mátyás király szülőházát és emlékszobrát. Megcsodáltuk a Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomot. Meglátogattuk Európa egyik legszebb botanikus kertjét, a Farkas utcai templomot, a Városházát és helyi ízeket is kóstoltunk.

Pénteken a nap legtöbb részét az iskolában töltöttük el, meglátogattuk a helyi óvodákat, ahol finom teával kínáltak, és részt vehettünk a Teddy Maci Kórház orvos hallgatói által egy előadáson, mely a kicsik félelmét próbálta csökkenteni az orvosokkal szemben. Megcsodálhattuk a Liget templom különleges építészetét, üvegfestményét mely egyedivé varázsolta a templom kinézetét. Látogatásaink után visszatértünk az iskolába, ahol meglepetésünkre igazgató úrral tölthettünk el egy beszélgetős délutánt ahol jobban megismerhettük az iskola jelenlegi helyzetét. A beszélgetés alatt pizzát és életünk egyik legjobb krémesét fogyaszthattuk el. Igazgató úr szemléltetése által részletesebb belátást nyertünk a romániai magyarság helyzetébe. Majd otthon a délutánt a megszokott filmezéssel zártunk.

A hétvégén leginkább kikapcsolódással telt, Zsanettel közös programokkal mélyítettük el barátságunkat, mint például társasjátékozással, ellátogattunk Szatmárnémetibe ahol a vásárlás után közös mozizással zártuk az estét.

Hétfőn már szokásosan indult az iskolai életünk, majd később az iskola által a nemrég nyílt Zilahi moziban tekinthettük meg az új Avatar filmet.

Összeségében, mindketten felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk, az itteni hétre mindig szeretettel fogunk visszagondolni. Az itt megszokott iskolai csengő hangja mindig mosolyt fog csalni az arcunkra miközben visszarévedünk rá. Emellett a barátságok, amik szövődtek közöttünk. Ez a hét is formált és új nézőpontot mutatott nekünk, amiért hálásak vagyunk. Még egyszer köszönetet szeretnénk mondani: Erdei Zsanettnek és családjának, igazgató úrnak és feleségének, a lelkipásztornak és új osztálytársainknak. Kedvenc igénkkel búcsúzunk: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. " (Ézsaiás 40:31)

Slezsák Bianka Anna és Stefán Réka