A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tanulói rendszeresen vesznek részt különböző karitatív tevékenységekben, melyek embertársaik mindennapi életét segítik. Az egyik ilyen a melegétel-osztás, melyre februárban került sor.
Február 16. és 19. között minden nap másféle egytálételt készítettünk a 11. évfolyamos diákok valamint a Lévay konyhája közreműködésével. A rászorulókat a MESZEGYI családsegítő munkatársai tájékoztatták a lehetőségről. Naponta 150 adag étel készült el. Az ételosztási akció utolsó napján a Református Szeretetszolgálat is csatlakozott: minden rászoruló család számára tartalmas tartósélelmiszer-csomagot és fél kilogramm kenyeret adományozott. A csomagok összeállításához a lévays diákok is hozzájárultak otthonról hozott tartós élelmiszerekkel.
A 11. évfolyam négy osztályának diákjai nem csupán az ételosztásban vettek részt, de az ételek előkészítése, valamint a helyszín berendezése is a feladataik közé tartozott. Ezekről ők maguk meséltek:
A 11. A osztály beszámolója szerint „a pakolás gördülékenyen és könnyen ment a csapat számára, öröm volt számunkra, hogy részt vehettünk egy ilyen nemes feladat elvégzésében. Az a tudat, hogy segíthetünk az embereken a munkánkkal, hatalmas motivációt adott a sátorfelállításban és az eszközök előkészítésében.” Az ételek előkészítése és kiosztása zökkenőmentesen zajlott, szerintük ez a feladat közelebb hozta őket egymáshoz, és motiválta őket a tudat, hogy ezzel egy-egy embertársuk napján és élethelyzetén tudnak segíteni. „Örülünk, hogy az iskola minden évben lehetőséget biztosít számunkra, hogy valamilyen formában segítsük a rászorulókat. Ezek az események nagyon pozitív hatással vannak ránk és fejlesztik szociális érzékenységünket is.”
A 11. B osztály is megosztotta gondolatait. Elmondták, hogy sok olyan emberrel találkoztak, akik számára sajnos egyáltalán nem természetes, hogy minden nap étel legyen az asztalukon. „Volt alkalmunk egy nénivel beszélni, aki elmesélte nekünk, hogy mennyire sokat jelent neki az az ,,ételadomány”, és boldog, hogy friss és meleg ételhez jutott. Valamint mennyire boldog, hogy a gyerekeit is el tudja látni, főleg ebben a nehéz időben. Nagyon sok jó érzést keltett bennünk, hogy az egész osztályunk jót tett másokkal, és magunkban is hála ébredt, hogy mi ezt a szüleinknek köszönhetően természetes dolognak vehetjük. Tapasztalataink alapján nagyon fontos esemény volt ez számunkra és a rászorulók számára is, és jó érzés tudni, hogy segíthettünk másokon.”
Február 19-én csütörtökön a 11.C osztály is kivette részét iskolánk régi hagyományából, az ételosztásból. „Mindannyian hozzájárultunk az ügyhöz, s ahhoz, hogy egy ínycsiklandó babfőzelék kerüljön a rászorulók tányérjára. Véleményem szerint ez különösen nemes és szükséges dolog így a karácsonyi időszak után, mivel az adakozási „trend” ekkora már lecseng, viszont a nélkülöző embereknek továbbra is szüksége van a támogatásra. Az előkészületek már egy héttel előtte elkezdődtek, mikor szerdán az ételjegyeket felvágták s lepecsételték osztálytársaink. Érdekes élmény volt, hogy akkor a kezünkben lévő papír cetlik számunkra nem sok mindent jelentettek, de másnak a napi betevője függött ettől. Örülünk, hogy segíthettünk.” Az osztályok gondoskodtak az ebéd mellé kenyérről is. „Különös érzés tudni, hogy egy kenyér útnak indul anélkül, hogy láthatnád, hová ér. Valami csendes elégedettség tölt el, miközben a pénztárnál állsz, és tudod, hogy ez a cipó nem a te reggeli kávéd mellé kerül.” A fotósok pedig így fogalmazták meg tapasztalataikat: „Nagyon jó élmény volt fotózni az ételosztáson, jó érzés volt egy ilyen szép gesztust és eseményt megörökíteni s látni, hogy mennyire meg voltak hatódva és mennyire örültek ennek.”
A 11. D osztály elmondta, hogy ők már előző nap felosztották a különböző feladatokat egymás között az osztályfőnökük segítségével, jelentkezőkből pedig nem volt hiány, így másnap minden feladat gördülékenyen zajlott. „A nap első feladata a zöldségek megpucolása volt. Ezt a feladatot főként lányok vállalták, de akadt ott 1-2 fiú is. Reggel 7 órakor láttak munkához és egészen 9 óráig ezzel foglalatoskodtak. A következő feladat az osztály fiúira hárult: fel kellett állítaniuk a sátrakat az udvaron, valamint ki kellett vinniük az asztalokat. Ezt 11 órakor kezdték el, és meglepően gyorsan végeztek is vele. Hamarosan mindennel elkészültünk, és beengedhettük az érkezőket. Miután lecsengett az ételosztás, a sátrak összerakói segítettek elpakolni is természetesen. Miközben történtek a dolgok és végeztük feladatainkat, úgy gondolom, még inkább közelebb kerültünk egymáshoz, hiszen ezeket egyedül nem lehetett volna elvégezni, össze is kellett dolgoznunk. Úgy gondolom, remek dolog, hogy segíthettünk másoknak, és nagyon jó volt látni, hogy mindenki szívesen végezte el a feladatát.”