A nyáron iskolánk kis csapatának a tagjaként sikerült eljutnom Szentendrére egy csapatépítő hétvégére, majd ezt követően Dunaszentgyörgyre, az ottani református gyermektáborba, mint segítő.
Szentendrén egy nagyon szép helyen töltöttünk egy hétvégét, megtanulva a természet adta lehetőségeket még jobban értékelni. Nagyon sok jó közösségi programon vehettünk részt: közös játékok, dicsőítések, étkezések. Minden este a tábortűznél meghallgathatunk egy-egy bizonyságtételt is. Jó volt megismerni a budapesti csapat tagjait is, akikkel vasárnap délelőtt a szentendrei református gyülekezet istentiszteletén szolgáltunk közösen. Ez is egy igazán jó és meghitt esemény volt. Ez a hétvége szuperül összerázta a kis csapatunkat, sok dolgot megtudtunk egymásról ez idő alatt is.
Orosz Tímea
10.A
Augusztus 10.-ei héten kezdődött Dunaszentgyörgyön a gyermek és ifjúsági tábor. Ebben a táborban segédkezett a mi csapatunk. Nekem az volt a fő szerepem, hogy az ottani fiataloknak minden nap volt lehetőségem áhítatot tartani. Nagyon sok móka és kacagás jellemezte ezeket az alkalmakat, a komoly beszélgetések mellett. Minden nap interaktívan feldolgoztunk egy-egy történetet. Reggelente közös játékkal indítottuk a napot, majd a templomban közös éneklés, dicsőítés volt, a fiatalokból álló zenekar vezetésével. A mindig jó hangulatú ebédek után minden délután érdekes programokon vehettünk részt: volt biciklitúra az „Öreg hegyre”, közben játékos vetélkedő a gyermekek számára; volt egészségdélután; kincskeresős vetélkedő, ahol még jobban megismerhettük a falut. Voltak vizes játékok, vízi csata, és persze a számháború sem maradhatott el. Kis csapatunk tagjai minden délután bizonyságot tettek a hitükről.
Az idei évben emlékeztünk a trianoni békeszerződés századik évfordulójára, ennek tiszteletére és magyarságtudatunk erősítésére megtanultunk egy kis koreográfiát a Csík zenekar: Hazám, hazám című dalára. Egy nagyon összetartó és szerető közösségnek lehettünk tagjai. Szerintem életre szóló barátságok kötődtek ezalatt az egy hét alatt is. Mindannyian egy-egy helyi családnál voltunk elszállásolva és ez is egy szuper lehetőség volt még jobban megismerni az ott élő fiatalokat. Én személy szerint nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettünk ebben a táborban és Ő is ott volt és négy fiatalt is megszólított, mondhatom úgy is, hogy eljött az életükben a „pálfordulás”. Ami nagyon jó hír, hogy hosszú idő után ismét újra indult Dunaszentgyörgyön az ifi. Számomra egy csodálatos élmény volt ennyi fiatal és gyermek között szolgálni, és megtapasztalni, hogy Isten mindig itt munkálkodik közöttünk.
Elekes Botond
12.D
